Az egyházak sok mindenben segíthetnek, állapította meg dr. Demény Lajos szenátor, az anyanyelvi iskolákban, a latin, a lélektan oktatásában, külföldi tanárok meghívásában. Az egyház vonuljon be az iskolákba, legyen tanár is a lelkész, vegyen részt a tantestület értekezletein. /Bölöni Domokos: Mire képes a csendes erő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./
1991. augusztus 6.
Két moldvai csángó falu. Luizikalagor és Lészped iskolásait Fazekas József tanítja otthonában magyarul írni, olvasni. Nyáron kis tanítványait, a csángó gyermekeket Erdőszentgyörgy magyar családjai látták nyárra vendégül. /Bölöni Domokos: Anyád nyelvén imádkozni. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./
1993. július 25.
Júl. 18-25-e között került sor Korondon a Firtos Művelődési Egylet, a Hazanéző című helyi folyóirat és más szponzorok jóvoltából a lassan hagyományossá váló irodalmi táborozás, melyen a magyar irodalmi tantárgyverseny 19 díjazottja mellett 15 diák a szórványból és heten Magyarországról vettek részt. A szervezők - köztük Ambrus Lajos, a Hazanéző főszerkesztője és Burus Lajos tanfelügyelő - gondoskodtak a változatos programról. A magyarországi Dinnyés József műsora mellett Dávid Gyula irodalomtörténész és Gábor Dezső tanár /Fehéregyháza/ tartottak előadást. A diákok megtekintették Józsa János keramikus műhelyét, jelen lehettek a Hazanéző-esten, amikor a folyóirat munkatársai összegyűltek, itt volt dr. Ferenczi István régész, Majla Sándor, Bölöni Domokos és a parajdi Deák-Sárosi László fiatal költő is. /(b. d.): Irodalmi tábor Korondon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 29./
1994. január 15.
A Szovátán működő Bernády György Közművelődési Egyesület elnöke, Mester Zoltán elmondta, hogy egyesületük a környék, Sóvidék művelődési életének egyik szervezője. Idei tervükben szerepel Bánffy Miklósról való emlékezés /januárban/, Ady Endréről, Werner Hugó tanár tartja, tisztújító közgyűlésük februárban lesz, márciusban Egyed Ákos történész jön előadást tartani, közös kiadványt terveznek a szászhalombattaiakkal. Jún. 19-26-a között nemzetközi kórusfesztivál színhelye lesz Szováta. Az egyesületnek még mindig nincs épülete, már régóta kérik a volt Bernády-villát, remélik, hogy azt megkapják. /Bölöni Domokos: Bernády György Közművelődési Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./
1995. június 15.
Szovátán 1990 novemberében alakult meg a Bernády György Közművelődési Egylet, 1991 januárjában történt a bejegyzése, az alapítók: Bölöni Domokos, Domokos Edit, Tófalvi Zoltán és Mester Zoltán. Az egylet működik, adott tájékoztatót Mester Zoltán, rendszeresen tartanak irodalmi esteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
1996. október 12.
A népi önéletírások értékes darabja Zsigmond Erzsébet Életem panaszos könyve /Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára, Kolozsvár, 1995, sajtó alá rendezte Keszeg Vilmos/ gazdagítja azt a sort, amit a Tamási Gáspár emlékezése, a Vadon nőtt gyöngyvirág jelentett és a nyoméba lépő többi könyv /Kiszáradt az én örömem zöld fája, Megszépült szegénység, Így teltek hónapok, évek, Pontot, vesszőt nem ismerek, de minden szó igaz. /Bölöni Domokos: Kicsi Magyar Bözsi siratója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12-13./
1997. augusztus 1.
Felértékelődik az EMKE: Az RMDSZ helyett ugyanis a jövőben az EMKE fogja kapni a kisebbségeknek járó kormánytámogatást. Júl. 21-én Marosvásárhelyen az RMDSZ székházában Szabó György Pál Maros megyei EMKE-elnök és Nagy Pál alelnök hívott össze tanácskozást. A megjelentek között volt Virág György, a megyei tanács alelnöke, dr. Deé Nagy Anikó megyei elnökségi tag, tudományos főkutató. Szabó György Pál beszámolt az EMKE megyei helyzetéről. Az EMKÉ-nek 32 művelődési egyesülete van a megyében, száznál több létesítmény, kórusok és csoportok csatlakoztak hozzá. A hálózat kiépítése sikerült, de anyagilag csőd szélén áll az EMKE. Székháza nincs, képviselete az országos román művelődési szervekben nincsen, tehát eddig úgyszólván nemlétezőnek tekintették. - Nagy gond a Kultúrpalota kihasználtsága: figyelmen kívül hagyják, hogy a megyében fele-fele arányban élnek magyarok és románok. A Teleki Téka sorsa máig tisztázatlan. - Marosvásárhelyen nincs EMKE-könyvtár. /Bölöni Domokos: Nincsen székház, nincsen pénz, nincsenek könyvtárak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./
1999. január 20.
A Levél szórványmissziós gyülekezeti lap az Üzenet /Erdélyi Református Egyházkerület lapja, Kolozsvár/ mellékleteként jelenik meg a nagyobb egyházi ünnepekre. Szerkesztői: Orbán Lajos, Imre István és Vetési László. A Levél az 1998. karácsony-újévi számmal kezdve új, kibővült arcéllel jelenik meg. Vetési László lelkész írta, hogy nemrég a Mezőség egyik falujában egy kisiskolás füzete került a kezébe. Először azt hitte, hogy ismeretlen nyelven írták a szöveget. Azután rádöbbent, hogy magyarul van. Arra kérdésre, hogy mi életedben és halálodban egyetlen vigasztalásod, a válasz: "Oz hoghi mintestel mindlelcetel ocarelec ocarholoc nem enmagame honem ozen huseges Uromnaca Iesus Christunoc tuloidona vogioc." - Konfirmációra készülő mezőségi édesanya írta át román betűkkel gyermeke számára a konfirmációs kátét, hogy elolvashassa és megtanulhassa. "Szörnyűséges mezőségi magyar nyelvemlék", írta Vetési László. "Halotti beszéd a 20. század végéről." - A kolozsvári teológiai hallgatók nyári szünetekben ellátogatnak a szórványvidékre, felkeresik a román városokba költözött magyarokat is. Minden teológus személyre szóló ötpecsétes /!/ román nyelvű megbízólevelet kapott. Lényegében nem voltak gondok, néhány rutinellenőrzés során azonban tapasztalhatták a papírok hatalmát, a pecsétbőség láttán a rendőr csak azt mondta: imádkozzanak érte is. /B.D. [Bölöni Domokos]: Hordozzuk egymás terheit. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 20./
1999. január 26.
Szeben megye magyarsága mintegy húszezer fő, ebből Nagyszebenben él kb. háromezer lélek, Medgyesen pedig tízezer. Medgyesen az RMDSZ újságot is indított Nagy-Küküllő néven. A lap 1996-ban megszűnt, amikor a város művelődési életének egyik kovásza, Iszlay László zenetanár hazament szülőfalujába, Bogácsra, mert polgármesternek választották, és senki sem folytatta a lap szerkesztését. Csak 1998 végén sikerült újra megjelentetni a Nagy-Küküllőt. Nagy Ferenc, az RMDSZ helyi elnöke /aki egyben a Szeben megyei RMDSZ elnöke is/, elmondta, hogy mindössze 1200 tagot tartanak nyilván, de az aktív tag nagyon kevés. Sokan átiratkoztak különböző román pártokban. A magyar népi egyetem megszűnt. Reménykednek benne, hogy a Magyar Ház majdcsak elkészül, erre nyolc éve várnak. A Nagy-Küküllő megjelent számában Székely Éva, a Pro Schola Mediensis Alapítvány elnöke beszámolt arról, hogy 1998. június 5-én és 6-án ünnepelte a medgyesi 10. Számú Általános Iskola fennállásának 275. évfordulóját, ez alkalomból az iskola felvette a Báthory István nevet. - Soós József református lelkész szerint kilátástalan a magyar gyermekek helyzete Medgyest és Nagyszebent kivéve a megyében, mert máshol nincs anyanyelvű oktatás. Szentágota 3-4 ezres magyarsága a beköltözések miatt felnőtt 8-9 ezer lélekre, de nincs magyar iskola, még anyanyelvi csoport sincs. - 1996 óta létezik Medgyesen a Nefelejcs néptánccsoport. /B. D. (Bölöni Domokos): Medgyesi magyarok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./
1999. február 19.
Sütő András is jelen volt a Pusztakamarásról Vadasdra elszármazott néprajzos, Székely Ferenc /szül. 1951/ könyvének /Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ febr. 19-i marosvásárhelyi bemutatóján. Olyan szerzőt avatunk, mondotta Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, aki a Művelődés hasábjain kezdett közölni. /Bölöni Domokos: Kik fogják a ceruzánkat? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./
1999. március 4.
Március 4-én erdélyi írókat látott vendégül Budapesten a Műcsarnok folyóiratokat, kiadókat bemutató sorozata. Az est házigazdája a Sóvidék lapja, a korondi Hazanéző főszerkesztője és kiadója, Ambrus Lajos volt, aki a folyóirat tíz esztendejéről beszélt. A fellépett szerzőket és munkatársakat, Bölöni Domokost, Deák Sárosi Lászlót és Tófalvi Zoltánt Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomtörténész mutatta be. /Erdélyi írók sikere Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1999. április 20.
A Magyar Írószövetség március közepi választmányi ülésén új tagok felvételéről döntött . Az újonnan fölvett írószövetségi tagok között erdélyi írók is szerepelnek: Bölöni Domokos, Fekete Vince, György Attila, Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos. /Újabb erdélyi tagok a Magyar Írószövetségben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
1999. május 14.
Horváth Arany Elrabolt méltóság (Tinivár Kiadó Kolozsvár, 1999) című új könyve zömmel rövid írásokat tartalmaz, lírai tárcák, emlékezések, reflexiók, krónikák, kisesszék sorjáznak benne. A szerző nem titkolja példaképeit, hiszen sűrűn hivatkozik Németh Lászlóra. A kötet másik része alatt interjúkat tartalmaz, pontosabban nyolc beszélgetést. A megszólaltatottak között van Fábián Ernő, Sütő András, Király Károly, dr. Czirják Árpád érseki helynök és Tőkés László püspök. /Bölöni Domokos: Horváth Arany szerelmes üzenetei. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./
1999. június 8.
Küküllőszéplakon a kis unitárius közösség ünnepre gyűlt össze, háromszáz éve épült a templomuk. A lélekszám folyamatosan csökkent, jelenleg 13 felnőtt és 8 gyermek van, vagyis 21 lélek - ennyien maradtak az unitáriusok. Dr. Benkő Samu érzékletes szavakkal ecsetelte a településnek és népének történetét. Édesapja, Benkő Elek ugyanis itt volt református pap, ő is itt töltötte gyermekkorát. Szabó Árpád unitárius püspök tartotta az istentiszteletet. Idén, az árvíz idején, április 20-án félméteres víz volt a templomban. /Bölöni Domokos: Nekünk csak egy Istenünk van. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./
1999. június 20.
Jún. 20-a, ez a vasárnap emlékezetes lesz Szászrégen magyarságának: a római katolikus templom kertjében szobrot állítottak Petőfi Sándornak. A mellszobor id. Jorga Ferenc alkotása. Ökumenikus istentisztelet tartottak. Kilyén Ilka színművésznő szavalt, majd Darvas Ignác elnök átadta a fiataloknak a Máncz János Alapítvány díjait. Előtte ismertette a névadó számtantanár küzdelmes munkásságát. - A templomkert idővel kis szászrégeni Pantheonná alakulhat, jelentette ki Pakó Benedek plébános. Hiszen id. Jorga Ferenc egy másik alkotása, Márton Áron püspököt formázó egészalakos szobra már áll, tőle balra pedig, Petőfi és két kopjafa szomszédságában, áll a másik talapzat: ez a mártír győri püspök, báró Apor Vilmos bronzalakjára vár. A Petőfi-szobrot Markó Béla leplezte le, majd beszédet mondott. Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke következett, akinek az édesapja a harmincas évek elején éppen e templomban és iskolájában volt kántortanító. - Erre az alkalomra emlékfüzet jelent meg Múltunkról címmel, az Illyés Közalapítvány támogatásával, melynek példányait az ünnepség végén a szó szoros értelmében szétkapkodták. /Bölöni Domokos: Magyarok ünnepe Szászrégenben. Védjegyünk, Petőfi. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./
1999. június 23.
Másodszor jelentkezett munkáival a marosvásárhelyi Népművészeti Klub. A Bolyai Farkas Líceum Paniti Bartha Sándor nevét viselő népismereti faragó önképzőköre állotta ki éves termését, mellettük pedig olyan alkotók szőtt és varrott, hímzett és alakos szőnyegei láthatók, mint Orbán Irén, Gazda Anna, Puskás Klára, a sepsiszentgyörgyi Õsz Pál Margit, a szovátai Lengyel Anna vagy az erdőszentgyörgyi Szekeres Margit. Bandi Dezső iparművész, a kör irányítója. A faragókörre tavaly ősszel 65-en jelentkeztek, harminchárman maradtak hűségesek hozzá, nyolcan közülük kereken nyolc éve járnak rendszeresen. - A megnyitón egy szép lány be is mutatta muzsikusi tudományát. Fülöp Zita érzékletesen adta elő A nagy török asszony című népballadát. Fülöp Zita a napos-holdas motívumokkal gazdagon díszített, önnön kezével faragott gitáron kísérte énekét. /Bölöni Domokos: Tanúként. Szerszámok muzsikája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./
1999. június 23.
Június 20-án leplezték le Szászrégenben az id. Jorga Ferenc készítette Petőfi-szobrot, a római katolikus templom kertjében. Ebből az alkalomból Múltunkról címmel kis füzetet jelentetett meg Pakó Benedek plébános, az Illyés Közalapítvány támogatásával. A Múltunkról (Impress Kiadó, Marosvásárhely, 1999) mindössze ötszáz példányban látott napvilágot, Csernátoni József szerkesztő előszava szerint a füzet egy emlékkönyv-sorozat első darabja kíván lenni. E vidék történelmi múltját feltáró dokumentumokat akarnak kiadni. Pakó Benedek Előszó helyett ezt írta: "A történelmi hazugságokat le kell leplezni, hogy azokkal tovább ne manipulálhassanak sötét erők. Az igazságot kell kimondani! Minden közösségnek magának kell elvégeznie múltfeltáró belső önvizsgálódását, hogy megszabaduljon a történelmi hazugságok bűntudatgerjesztő, bénító nemzettudatától, de az önámító, önhibát tagadó múltszemlélet csapdájától is, hogy igazabb, szabadabb, szeretetre alapozó, testvériségre épülő, jobb jövőt építsen." Címek a kötetből: Szászrégen és vidéke az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején. A polgárháború. Háromszék önvédelmi harca. Bem tábornok erdélyi hadjáratai. Báró Bánffy Jánosné Wesselényi Jozéfa bárónő emlékirata 1848-49-es élményeiről. Bod Sándor feljegyzései az 1848-49-es vajdaszentiványi és környékbeli eseményekről. A régeniek részvétele az 1848-49-es szabadságharcban. Emlékezzünk kegyelettel az 1848-49-es szabadságharcban meghurcolt, üldözött és börtönbe zárt szászrégeni katolikus plébánosokra! (Györfi Lajos, Vass Ferenc, Reimisch Lajos, P. Bartos Anaklét rövid életadatai). - Lehet, hogy ezzel a kiadvánnyal indul a Felső-Marosmente magyar szellemiségének kibontakozása? /B.D [Bölöni Domokos]: Szászrégeni emlékkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./
1999. június 25.
Számos székelyföldi nagyközség nyomatott már színes füzetet, afféle kiskalauzt, többé-kevésbé szakszerű, hiteles és stílusos szöveggel, amolyan monográfia-amalgámot, benne egy kis múlttal, egy kis földrajzi leírással, népességi adatokkal, jelennel, a jövő bizakodó távlatával, és persze ha lehet, térképpel és sok színes fényképpel. - Némileg rendhagyó kiskalauz jelent meg, Erdély egyik legrangosabb vidéki településéről nem kisebb személyiség, tudós írt tartalmas összefoglalót, mint Tonk Sándor: Gernyeszeg. (1999). /Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Transylvania Alapítvány, Utilitas Könyvkiadó, Kolozsvár, 1999.- Erdélyi műemlékek 31./ /b.d. [Bölöni Domokos]: Gernyeszeg. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./
1999. július 19.
Júl. 17-én Raván faluünnepet tartottak. Sokfelől jöttünk, és mégis egyek vagyunk, hangzott el Tőkés László püspök igehirdetésében a kis székely falu unitárius templomában. Korunk bálványai: az anyagiasság, az önzés, a gyűlölet, az isten- és emberellenesség. A világ zaja ezekkel nyomja el templomaink hívó harangszavát - hangoztatta a püspök. Adorjáni Levente unitárius pap húsz éven át pásztorolta a kis gyülekezetet. Lassan magnak se marad maholnap magyar a faluban. Hiszen a legfiatalabb férfilakos is ötvenöt éves - és csak egyetlenegy van belőle. Rava leghíresebb szülötte, Kedei Zoltán marosvásárhelyi festőművész, szólalt fel. Csete Árpád lelkész ismertette a találkozóra elkészült emlékkiadványt, amely egyház- és faluképet nyújt, eszmélésre, továbbgondolásra, cselekvésre késztető adattárat és történetet kínál, a "következtetést" az olvasóra bízva. A szerkesztés a Csete Árpád, a kivitelezés a Master Druck munkája. Júl. 18-án az istentiszteletet Szabó Árpád unitárius püspök végezte. /Bölöni Domokos: Rava a tizenkettedik órában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./
1999. július 24.
Elkészült a füzet Kibédről /Szellemi örökségünk - KIBÉD, 1499-1999, Impress, Marosvásárhely/, amelyet Borbély Emma válogatott és Ráduly János szerkesztett. "Készült a falu első írásos említésének 500., Seprődi János születésének 125. évfordulója alkalmából." Kibédről bizonyára megszületik a nagymonográfia is. /(bölöni) [Bölöni Domokos]: Kibéd szellemi öröksége. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./
1999. július 27.
Berekméri Árpád Róbert történelemtanár a Bolyai Líceumban /Marosvásárhely/, gyermekversei Manóházi manóbál /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ címen jelentek meg. A könyv szerkesztője Bölöni Domokos. /Manóházi manóbuli. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./
1999. július 31.
Emlékezetes volt az idei Petőfi ünnepségsorozat, mely a költő halálának 150. évfordulóján július 31-én Fehéregyházán a Múzeum kertben teljes alakú Petőfi szobor leleplezésével teljesedett ki. Ezt megelőzően Maros megye szerte rangos rendezvényeken idézték fel a költőóriás alakját, életművét. Július 27-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében a Szabadság, szerelem című megemlékezésen Petőfiről Bölöni Domokos író és Nagy Miklós Kund lapszerkesztő beszélt. Július 29-én szintén Marosvásárhelyen, a Bernády téren az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, valamint Petőfire emlékezve a költő arcképével domborművet avattak fel, melyet a budapesti Puskás Jenő szobrászművész készített, s mely Szokai Imre Márton magyar állampolgár ajándéka Marosvásárhelynek. Segesváron a háromnapos ünnepi program július 30-án a Petőfi Emlékhelyek 15. Találkozójával kezdődött. Dr. Oláh Pál a kiskunfélegyházi Petőfi Múzeum igazgatója, a magyarországi Petőfi Sándor Társaság elnöke elmondotta, hogy ez alkalommal első ízben került sor az anyaország határain kívül Petőfi- emlékhely találkozóra. Dr. Mircea Popa, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára vette számba a Petőfi örökség román vonatkozásait, Kozma Dezső bölcsészkari professzor a költő kultuszáról értekezett, Dávid Gyula író, egyetemi tanár pedig sajnálkozva állapította meg: tapasztalata szerint Petőfi költészetének mondanivalója eléggé kiesett a köztudatból. Júl. 31-én Fehéregyházán ökumenikus istentiszteletet tartottak, melyen történelmi egyházaink elöljárói hirdették az igét. Délben kezdődött a Múzeum Kertben az ünnepi megemlékezés, melyen részt vettek Martonyi József, a magyar kormány külügyminisztere, Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Eckstein-Kovács Péter, kisebbségügyi miniszter, Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, RMDSZ-es államtitkárok, szenátorok, képviselők, prefektusok, PEN-klubosok, jelen volt továbbá Sütő András író, Kányádi Sándor költő, Ana Blandiana költőnő, a püspök, hazai meg az anyaországi közélet számos jeles képviselője. A több ezres ünneplő sokaság előtt Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetője nyitotta meg az ünnepséget. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az egész alakos Petőfi szobrot, Kiskunfélegyháza ajándékát Ficsur József polgármester hozta el Fehéregyházára. Hámori József miniszter hangsúlyozta: nem véletlen, hogy ez a 150 évfordulóhoz illő megemlékezés szándéka egybeesett kormányzati, önkormányzati szinten és egybecsengett a civil közösségek, polgárok akaratával határokon innen és túl. Petőfi nélkül mások lennénk mint nemzeti közösség. Ezért van róla annyi utca elnevezve, ezért van ott az emlékműve mindenütt, és ezért marad ő a mi szívünkbe addig, amíg a világon magyar ember él. Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetsége elnöke, valamint Dávid Ibolya miniszter asszony nevében is Patrubány Miklós, a VET elnöke lépett az ünnepi emelvényre. Szabadok vagyunk-e? - tette fel a kérdést Patrubány Miklós. Semmiképpen nem teljes a szabadságunk, jelentette ki. Elég, ha az 1989-es pekingi nagy diáktüntetésekre gondolunk. És amikor a harckocsik rájuk törtek, akkor a kínai egyetemisták ajkukon szabadság, szerelem e kettő kell nekem kezdetű Petőfi vers kínai fordításával mentek a halálba. Szinte egész Kínában ismerik ezt a verset. Egy tízmilliós nép költője egy egymilliárdos nép szabadságeszményévé vált. Ez pedig legméltóbb és legdicsőségesebb kiteljesedése Petőfi vágyának: a világszabadságnak. A román kormány nevében Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Ezután került sor a szoboravatásra. Miután lehullt róla a lepel, a szobrot történelmi egyházak püspökei áldották meg és ugyancsak ez alkalommal nyílott meg a teljesen felújított Petőfi Emlékház is. /Bögözi Attila: Petőfi halálának 150. évfordulója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./
1999. augusztus 14.
22. alkalommal tartották meg Korondon a hagyományos árcsófürdői fazekasvásárt. Aug. 14-én kis ünnepség keretében köszöntötték a Sóvidék szellemiségét megjelenítő folyóiratot, a Hazanézőt, amely éppen tízesztendős. A Hazanézőnek eddig húsz száma jelent meg, példányszáma a kezdeti 5000-ről 2000-re csökkent. A Hazanéző néprajzot, történelmet, irodalmat egyaránt közöl, tulajdonképpen sajátosan székely arcélű hungarológiai kiadvány. Ambrus Lajos főszerkesztő úgyszólván a semmiből teremti elő a megjelenés anyagi feltételeit, a helyi Firtos Művelődési Egylet munkatársainak áldozatos közreműködésével. - A fazekasvásáron 23 népművész állított ki. Az "öregek", Páll Ágoston, Tófalvi Ágoston, Tódor József, Máthé Dénes, Györfi Imre és Páll Magda, Sófalvi Ferenc, mások mellett számos fiatal mester jött le Árcsóra, mint úgy ifj. Páll Antal, ifj. Fábián Ferenc, Máthé Imre Levente, ifj. Ambrus Ferenc, Józsa László. /Bölöni Domokos: Kirakóvásár az egész Korond. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./
1999. augusztus 30.
Kibéd a falu első írásos említésének 500. évfordulója alkalmából aug. 28-29-án ünnepséget rendezett. Kibéd azért is maradhatott meg az évszázadok folyamán, mert itt nem hódított az egyke, mint a Küküllő alsó folyásán élő magyarok körében, állapította meg beszédében Székely András balavásári lelkész. Az évfordulóra két kiadvány látott napvilágot (Szellemi örökségünk, KIBÉD 1499-1999, Impress Kiadó, Marosvásárhely 1999, és Péterfy László: Kibéd és egyháza, Infopress Székelyudvarhely, 1999). Ráduly János a 125 éve született Seprődi Jánosra emlékezett, aki azért dolgozott, hogy felmutassa szülőfaluja sajátos értékeit, és hogy azokat egyetemessé emelje. A megjelentek megkoszorúzták az emlékplakettet annak az épületnek a falán, ahol egykor a Seprődi János szülőháza állt. Fellépett a parajdi fúvószenekar. Leleplezték az emlékművet, melyet úgy képeztek ki, hogy egyben alapot kínáljon egy szobornak, amely Kibéd valamelyik híres szülöttét örökíti majd kőbe vagy bronzba. A kibédi származású kolozsvári magyar főkonzul, Bitay Károly megállapíthatta, hogy Kibéd magára talált. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének nevében dr. Kelemen Atilla országgyűlési képviselő köszöntötte az ünneplőket. Az újonnan berendezett tájház udvarán állították fel azt a kopjafát, ifj. Bódi László alkotását, amelyen olvashatók Kibéd nagyjainak nevei. Aug. 29-én az istentisztelet után a sport meg a kikapcsolódás került előtérbe. /Bölöni Domokos: Kibéd értékei. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./
1999. szeptember 12.
Nyárádszentlászlót 1968-ban, a megyésítéskor a szomszédos Nyárádgálfalva községhez csatolták, azonban a szentlászlóiak megőrizzék indentitásukat. Nyárádszentlászlón a reformátusoknak 111 esztendeig vályogtemplomuk volt. Gáspár András backamadarasi lelkész, templomépítő pap elmondta, hogy két leányegyházuk közül előbb Nyomáton kezdték el az építést 1992-ben, és 1994 augusztusában felszentelhette a püspök. Szept. 12-én Nyárádszentlászlón ünnepelt a háromszázvalahány lelkes falu. Lakói zömmel reformátusok /156 fő/ és unitáriusok, kisebb részben katolikusok. A Hadnagy Judit tervezte épület kicsinek bizonyult a szentelésre összesereglett híveknek. Eljött az építés legfőbb támogatója is, a Liverpoolban élő báró Vitéz lemhényi dr. Zsigmond András angol feleségével. Angliából jött Harvey Cristopher is, aki az ifjúsági ház építését segítette, hálából az ő nevét viseli az intézmény. Ez a ház a Közép-Nyárádmente ifjúságáé - jelentette ki Gáspár András lelkész. Az emeleti részen kis manzárdszobákat képeztek ki, ifjúsági táborok, találkozók alkalmára. És csángó gyermekek nyaraltatására. Eljött a holland testvérgyülekezet négy tagja; ők még szombaton elhelyezték Backamadarason az öregotthon alapkövét. A Duna-csatornát megjárt, sokat szenvedett dr. Csiha Kálmán elmondta, hogy 1989 óta a reformátusok 166 új épületet húztak fel Erdélyben, ebből 32 a templom. Gáspár András lelkész vázolta a templomépítés történetét. Dr. Lehr György budapesti külügyminisztériumi megbízott a vitézi rend érdemkeresztjét adományozta Csiha Kálmán püspök úrnak templom- és egyházépítő munkássága elismeréseként. - A közeljövőben kápolnát emelnek a katolikus hívek is. /Bölöni Domokos: Új temploma van Nyárádszentlászlónak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14., Máthé Éva: "Ellenszélben is előre menni!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
1999. szeptember 16.
A magyar társulat, a Dicsőszentmártoni Népszínház 2000-ben lesz harmincéves. - 1970. április 13-án mutatták be első darabjukat, emlékezett Vitális Ferenc EMKE-díjas rendező. Azóta ötszázötven körül jár előadásaik száma. Főleg 1990 óta dolgozhatnak szabadon, kis társulatuk több tagja részesült különböző díjakban. Mára a dicsői Népszínház hivatalosan bejegyzett intézményként működik, és mindössze 18 személy alkotja a társulatot. Támogatást kaptak az anyaországtól. A történelmi egyházak rendelkezésükre bocsátották a főtéri ökumenikus épület /Magyar Ház/ földszinti részét. Rendszeresen tájolnak, legközelebb Szászcsáváson és Héderfáján lépnek fel. Szept. 24-én kezdődik a műkedvelő színjátszók háromnapos gyergyószentmiklósi találkozója, a MÜSZIT, oda is elmennek. Októberben Hármasfaluba, Magyarózdra, Marosugrára készülnek, azután Kalotaszentkirályra és Zsobokra, Marosvásárhelyre és Székelyudvarhelyre. Október 25-29. között ismét megtartják a Concordia Napokat Sepsiszentgyörgyön, onnan sem maradnak el. /Bölöni Domokos: Harminc éve szolgálják Tháliát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./
1999. szeptember 30.
A hatvanéves Pál-Antal Sándor /sz. Karcfalva, 1939. szept. 26./ történelemtanári képesítést szerzett Kolozsváron. Első önálló munkája A papirosmalmok története /1967/. Társszerzője számos kötetnek, ezek között van: A székely felkelés 1595 - 1596 /Bukarest, 1979/, Levéltári útmutató /Bukarest, 1984/. Tudományos tevékenysége az 1990-es évtől bontakozott ki: Backamadaras 600 éve (szerk. és a történeti, népmozgalmi fejezeteket írta, Székelyudvarhely, 1992); Csíkmadaras. Egy felcsíki falu hat évszázada (koordinálta, a történelmi, népmozgalmi és névtörténeti fejezeteket írta, Marosvásárhely, 1995); Marosvásárhely helynevei (1996), Marosvásárhely utcanévtörténete (1998). Szerkesztette Szabó Miklóssal A Maros megyei magyarság történetéből című tanulmánykötetet (1997) és a Marosvásárhely történetéből című tanulmánykötetet (1999). Pál-Antal Sándor az országos levéltáros szakosító iskola tanára 1981-től. Itt magyar paleográfiát (régi magyar írástörténetet) ad elő. A román levéltárosokat készítik fel Kiss Andrással és Zsemlyei Jánossal a magyar nyelvű dokumentumok tanulmányozására. - A levéltárosképzést a belügyminisztérium irányítja, oda magyart nemigen vettek-vesznek fel. Pál-Antal Sándor szakmájának utolsó mohikánja. Nemcsak levéltáros, elsősorban a helytörténetkutatás, a székelység, a magyarság történetének a kutatása izgatja. Pál-Antal Sándor összeállította a romániai magyar történészeknek, az aktív történészeknek a lajstromát: azt vette számításba, akinek legalább egy tudományos dolgozata megjelent szakkiadványban. 83 személy került ebbe a keretbe. A kutatóknak több mint 43 százaléka nyugdíjas. A jelenlegi aktív, fiatal történész gárda még nagyon halvány; csak három személyt találtam, aki már közölt is valamit. Az aktív történészek zöme: a hatvan-hetvenéveseké. Az idős történészeknek nem is volt alkalmuk utánpótlást nevelni. Most pedig, egyszerűen nincs kit. Az utánpótlás most kezd kialakulni. A falura került történelemtanár, az rendszerint eltűnt a süllyesztőben. A falutörténetek zömét nem történelemtanárok írták meg. Jobbára tanítók, irodalomtanárok, lelkes lokálpatrióták, közöttük biológiatanárok is. /Bölöni Domokos: A szakma utolsó mohikánja. Beszélgetés a hatvanéves Pál-Antal Sándorral. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
1999. november 2.
Bandi Dezsőt a Székelyföldön élő magyarság azonosságtudatának és a magyar- román barátság ápolása érdekében - különösen a népművelés területén - kifejtett munkássága, eddigi életútja elismeréseként 80. születésnapja alkalmából aranyéremmel kitüntette ki Göncz Árpád köztársasági elnök. Bandi Dezső életműve: a népi kultúra értékeinek tudatosítása, a tárgyalkotó népi művészek felpártolása, segítése, irányítása. Most is faragókört irányít Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban kapott erre helyet. Elmondta, hogy élete során munkájához segítséget kapott a romániai magyar értelmiségtől, a legnagyobb segítséget a lapok és folyóiratok felkínált tere jelentette. Bandi Dezső nem tartja megfelelőnek azt az elgondolást, hogy csak a civil szerveződésekre bízzák a népi kultúra ápolását. /B. D. [Bölöni Domokos]: Göncz Árpád: Örülök, hogy személyesen is találkozhattunk. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./
1999. november 13.
Megjelentek Hervay Gizella Összegyűjtött versei /Polis Kiadó, Kolozsvár, 1999/, szerkesztője Balázs Imre József. A költőnő 1985-ben települt át Magyarországra, ahol adtak ki Hervay-köteteket, de azok már nincsenek meg az Országos Széchényi Könyvtárban sem. /B.D. [Bölöni Domokos]: Hervay Gizella hazatérése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
1999. november 13.
Napvilágot látott Jánosházy György könyve Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművészről /Mentor, Marosvásárhely, 1999/, ez a Művészeti Monográfiák című sorozat indító kötete. /B.D. [Bölöni Domokos]: Kákonyi Csilla festészetéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
